Alkalmazások

Erőműmustra

A hazai vízerőművek legfiatalabb tagja a Nick-i 1,5 MW-os erőmű. Itt nem történt lényegi folyószabályozás, hanem egy meglévő, eleddig nem kihasznált duzzasztást egészítettek ki turbinákkal. E projekt modellje lehet további, jelentős folyószabályozást nem igénylő projektnek például a Sajón és a Hernádon is.

További lehetőség, hogy meglévő, régi erőművek kapjanak kiegészítést, mit például a gibárti vagy a felsődobszai.

Gibárton az ipari emlékként még ma is üzemelő erőművet 1903-ban báró Harkányi János építette. A folyó kisebb kanyarulatának kiegyenesítésével jött létre a körülbelül 250 m-es felvíz és ugyan ilyen hosszú alvíz csatorna, a 4,4 m vízesést táblás duzzasztómű adja. A beton műtárgyakat az utóbbi 100 évben többször kellett megerősíteni, korszerűsíteni, mert a jeges áradások, árvizek megrongálták. A jelenlegi két 400 LE-s gép a Ganz gyárban készült, vízszintes tengelyű, három járókerekes Francis turbina hajtja, ami több-kevesebb felújítással száz év óta ma is üzemben van. Ma az erőmű 500 kW-os névleges teljesítménnyel a 20 kV-os hálózatra dolgozik.

Az ikervári és gibárti erőmű mellett a harmadik majd száz éves, működő vízerőművünk az 1912-ben átadott felsődobszai vízerőmű, amely valójában az egykori malomhoz hozzáépített két gépházból áll. Az első az 1906-ban, eredetileg a malom meghajtására létesített Francis turbinákat, illetve az arra telepített 2 db 55 kW-os turbinát, valamint 40 kW-os szinkron generátort tartalmazza, míg a másik az 1911-ben létesített, szintén függőleges tengelyű 8-8 m3/s névleges víznyelésű Francis turbinával hajtott 2 db 200 kW-os generátort. A két mellékgenerátor meghajtását később átépítették függőleges tengelyű, Kaplan turbina-szerű úgynevezett Thoma turbinákra (fix vezetőlapát koszorúk + változtatható szögállású forgószárny lapátok). Ma csak a két 1964-ben felújított nagyobb generátor üzemel 2x220 kW teljesítménnyel, az ehhez szükséges turbina teljesítmény 238 kW, valamint 8,6-8,6 m3/s a névleges víznyelés. A függőleges tengelyű Francis turbina forgását eredetileg egy fafogazatú kúpkerekes gyorsító mű adta át a vízszintes tengelyű generátoroknak, ma az 1923-ban öntött Citroen gyártmányú ívelt nyílfogazatú kerekek üzemelnek. Az 50-es években a 20 kV-os elosztóhálózatba kapcsolták be az erőművet.

Számos terv született a meglévő erőművek kapacitásának bővítésére, de ez gátmagasítási munkákkal járt volna, amire eddig nem került sor.

Törpeerőművek nyugaton

Az alpokaljai Gyöngyös patak egykori több tucat vízi létesítményéből még vagy húsz ma is megtalálható, és ebből 5 törpe erőmű ma is üzemel. Ezek többsége a múlt század 20-as éveiben létesült, az 50-es években hálózatra kapcsolták, majd 2000 körül felújításra került.

A nyugati törpeerőművek helyzete egyelőre kedvezőbb a keletiekénél. Köszönhető ez annak, hogy (főként osztrák) magántulajdonba kerülésük után a tulajdonosok sorra korszerűsítették és üzembe állították a régi telephelyeken a lepusztult kiserőműveket, mintegy 500 kW összteljesítménnyel.

Keleti törpeerőművek

Hazánkban a Bársonyos menti keleti törpeerőművek gyengélkednek, ugyanis mindegyiket leállították. Ennek oka elsősorban a járulékos csatorna karbantartási munkák költsége (illetve gazdátlansága). Mindazonáltal jelentősebb természet átalakítás és vízrendezési munkák nélkül (csak a meglévő csatorna kitakarításával) a meglévő telephelyeken fel lehet újítani a termelést. A műtárgyak részben felújíthatók, egyes gépek még üzemképesek lennének a következő helyeken:

• Hernádvécse
• Felsőméra
• Alsóméra
• Forró
• Halmaj

mintegy 200 kW összteljesítménnyel.

Ellenérvként fel lehet hozni, hogy ugyanazt a Hernád vizet a hernádi erőműveken is le lehet engedni, de e törpeerőműveknek tájrendező és tájkarbantartó hatása is van – a műszaki diverzitáson túl.