Rendszerépítés (fortélyok, engedélyek)
Engedélyek a vízenergia hasznosításához
Teljesítményük alapján a vízerőműveket a hazai szakirodalom a következő kategóriákba osztja:
- Nagy vízerőmű > 5 MW – nem támogatható beruházás
- Engedélyköteles vízerőmű 500 kW - 5 MW
- Kis vízerőmű 100 kW – 500 kW
- Törpe vízerőmű < 100 kW
A támogatható vízerőmű típusok fontos engedélykérési eljárása a vízjogi engedélyek beszerzése (a szükséges építési, vezetékjogi, környezetvédelmi engedélyek mellett).
Az engedélyeztetési eljárás során három különböző engedély beszerzése lehetséges:
- elvi vízjogi engedély: a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas műszaki megoldásokat, azok feltételeit határozza meg, beszerzése nem kötelező, de az elvi engedély az engedélyezett műszaki megoldás és feltételek tekintetében az engedély érvényességi idején belül köti a vízügyi hatóságot. Az engedélyezett műszaki megoldásra – ha a döntés alapját képező körülmények és jogszabályok időközben nem változnak, és az egyéb, elvi engedélyezési eljárás során nem vizsgált feltételek is teljesülnek – a létesítési engedélyt ki kell adni.
- vízjogi létesítési engedély: minden esetben kötelező, a vizek áramlási, lefolyási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásoló vagy megváltoztató vízi létesítmény megvalósítása, átalakítása, megszüntetése, vízi munka végzése csak jogerős létesítési engedély alapján történhet.
- vízjogi üzemeltetési engedély: beszerzése a beruházás végén kötelező. Az üzemeltetési engedély engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett feljogosít a vízi létesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére, a vízhasználat gyakorlására.
Engedélyezési példa - vízerőmű
Nick-i kisvízerőmű szakhatósági hozzájárulásainak beszerzése 2002. decemberében kezdődött meg. Benyújtották a kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál és 7 különböző (Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Celldömölk Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, Veszprémi Bányakapitányság, Vas Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Vas Megyei Közlekedési Felügyelet) szakhatósági hozzájárulásra. További 3 szakhatósági engedélyt a következő év folyamán kellett beszerezni. (Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Vadászati és Halászati Felügyelősége)
A létesítési engedélyt 2004. szeptemberében adták ki.
A közműkezelői nyilatkozatok beszerzése 30 nap alatt megtörtént (Vas Megyei Víz- és Csatornamű Rt., HUNGAROTEL AG, Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. ÉDÁSZ, Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. ÉGÁZ). A vagyonkezelői hozzájárulás és az érintett magántulajdonú földterületek tulajdonosának hozzájárulása adva volt.
Környezetvédelmi engedély beszerzése nem volt szükséges.
A végső vízjogi létesítési engedély 2006. májusban vált jogerőssé. Ugyanekkor az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta az árvízvédelmi tervet is, a Hivatal pedig kiadta az összevont kiserőművi engedélyt, majd a módosítást.
A vezetékjogi engedélyt 2006. novemberben kapták meg a MKEH Győri Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségtől. Ezek után már csak a használati jog megállapodások következtek.
